Nyitó oldal Új Fontos

  R!

Stories

Média Szolgáltatások Gyógyszervíz Írásaim Kapcsolat
 

 Rövid történetek

 Egy sikertörténet

 Történet egy őszinte
 rajongóról

 Levelek, reakciók

 Részlet a regényemből

                                       

 

 

 

 

vissza >>

Vagyim

Üdvözlöm Kedves Lea!

Vagyimnak hívnak, 30 éves vagyok, és hímnemű.
Érdeklődve olvastam el a honlapját. Több mint érdekes, az biztos. Eléggé osztós stílusban ír, ez is biztos. De ahogy egy kedves tanítóm is mondta, itt van az ideje az embereket felrázni! Tetszik a hozzáállása a dolgokhoz. El tudom képzelni, hogy nagyon sokaknak nem jön be (pl. mindenfajta "nagymesternek"). Sokat olvasok és érintkezek emberekkel. Sokx okosnak gondolom magam, de aztán mindig bebizonyosodik, hogy milyen keveset tudok!

Sok megvilágításában magamra ismertem a leírásaiban. De bizonyos dolgokban
nem értek egyet (pl. ez az éljünk külön és felnőtté válunk, de lehetséges, hogy csak az egóm mondatja velem!).

Én az a fajta ember vagyok, aki mindig is különb akart lenni a többi embertől. Mindig sikeres, többet tudó, akire felnéznek. Kisgyerekkoromtól van bennem olyan vágy, hogy nagy dolgokat vihessek végbe. Felnőttkoromban megismertem az ezotériát, és így reagáltam: Ez az, ezt nekem találták ki! Ezáltal nagy lehetek, végre!!

Egyre jobban belemélyedek, és már nem érzem, hogy én ezt akarom. De valahogy nincs visszaút, valami hajt.
Több tanfolyamot is elvégeztem egymás után és még többet akartam. Hála az Égieknek, olyan emberek vesznek körül, akik jóval többet tapasztaltak, és mindig visszarángatnak.
Borzasztó az a KÍN, ami ilyenkor szétáramlik a testemben! Üvölteni, szétszaggatni, rombolni, pusztítani....ilyen érzés.

2 példát említenék:
Rájöttem, hogy az álom nem más, mint az asztráltérben tett utazás (nem tudatos). Húha-húha, akkor talán tudatos is lehet??!!! Járjunk utána! Nagyon szeretem a könyveket, nálam nagy becsben vannak! Egyik könyvvásárlásom során megláttam Richard Westertől az Asztrálutazás című könyvet. KELL, AKAROM, MOST!!!! Szépen hazamentem, és szinte faltam az oldalakat. Mint említettem, vannak olyan emberek körülöttem, akikre támaszkodhatok, hát akkor kérdezzük meg egyiküket, aki tudja tolmácsolni az angyalok üzenetét.

Vagyim: Akarok éber állapotban asztrálsíkon utazni, lehet? Akarok Akashaból infókat, lehet?
Angyalok: megvan benned az elhivatottság, látjuk forr a véred a tudás iránt, képes vagy rá, de nem vagy kiegyensúlyozott még. A szabad akarat hatalma megvan benned is, de számítunk rád és egyelőre nem ajánljuk (röviden ennyi). Még figyelmeztettek sok halálesetre és a diliházakra! Ráadásul még az egyik arkangyal a további erőszakos kérdéseimre azt felelte, hogy tiszteletlen is vagyok!

Na, hát azt a dührohamot, amit kaptam eztán, az kemény volt. Mi az, hogy nem lehet, mi az, hogy nem ajánlják. Hát nekem ne..., nekem ne!!! Mérges voltam, hogy a nagy Vagyimnak mi az, hogy nem lehet asztrálutazást tenni!! Hihetetlenül csalódott voltam és haragudtam az angyalokra, tulajdonképpen mindenre és mindenkire.

Gondolom kiderült már Önnek, hogy nem vagyok éppen az "nyugodt" típus, ezt az előző életemből hoztam magammal, többek között (ezt már tudom) egyik feladatom megtanulni kezelni. Közben párhuzamban 1 másik könyvet is olvastam, 1 vietnami főpap írta, Harag címmel. Talán ebben leírtaknak köszönhetően valami kezdett változni bennem. Átgondoltam még 1x az egész szitut. Kire vagyok mérges?, kit/kiket szidok? Tudatosan átéltem a haragot, aztán ezt fel is ismertem és kiröhögtem magam. Nem győztem sűrűn bocsánatot kérni az angyaloktól. Olyan ostobának éreztem magam. Segítenek, pontosabban segítenének, én meg ezt csinálom. Végül is nem próbáltam meg, majd 1x.

A másik példa, az még friss. Kinéztem a neten 1 sulit. Kövesi Péternek az "Unikornis fehér mágia iskola", állítólag korrekt és jó tanító. No hát több sem kellett nekem, ott a helyem, gondoltam én. Elmondtam a munkatársnőmnek, aki egyben nagy-nagy tanítóm, csak erről hajlamos vagyok megfeledkezni. Nem azt mondta, hogy persze-persze menj el csak nyugodtan, hanem a következő kérdéseket tette fel: Miért akarsz oda menni? Mit vársz ettől? Mi az a helyzet, amit meg szeretnél oldani az ott tanultakkal? Miért nem gyakorlod azt, amit most tanultál? (Őrangyalommal való kapcsolat fejlesztése).

Először nem értettem a kérdéseit, pontosabban értettem, csak azt nem tudtam, miért teszi fel?! Hát nem látja rajtam, mennyire szeretnék odamenni? Nem látja rajtam mennyi mindent tudok már, mennyit fejlődtem!? Miért kell erre válaszolnom, egyszerűen a tudást akarom! Olvasok Steinert, olvasok Müller Pétert, járok fénykörbe, ez nem elég??!! És megint az a mérhetetlen kín!

Annyi változást azért valóban elértem, hogy sokkal gyorsabban jutottam el arra a szintre, hogy átgondoljam. Én is feltettem magamnak ezeket a kérdéseket, és mire jutottam: HATALMAT AKAROK, elismerést, különb akarok lenni....,megint a régi nóta. Hiába a sok tanulás, gyakorlás. Ostobaságom, önhittségem nem ismer határokat, no és persze a hatalomvágyam. Felismertem, s így a lelkemet mardosó kín jóval hamarabb megszűnt. Rájöttem újfent, hogy mennyi mindent nem tudok még, s ezek egyszerű dolgok, csak legfeljebb nehéz rájönnünk.

Már nem akarok iskolába menni. Az égiek és a hozzám közelállók vigyáznak rám, csak én vagyok rövidlátó (amúgy fizikailag is az vagyok).
Teljesen igaza van, attól még, hogy elvégzett 1-2 tanfolyamot valaki, nem jogosítja fel, hogy lehúzza az embereket és hülyeségeket tanítson, sőt, hogy egyáltalán tanítson!!!

Tudja mit hiányolok nagyon? A figyelmeztetéseket. Pl. a könyvekben, tanfolyamokon nem hívják fel az emberek figyelmét eléggé a lehetséges veszélyekre!
Szerintem ez nagyon fontos. Csodálatos a szellemi világ, sok mindent lehet átélni, tapasztalni, de.. Ott van ez a DE. Legyenek tisztában, ez nem film, ahol a főhős mindig megússza és mindenki boldog!! Lehet, hogy túléli, de ahogy 1 másik jó ismerősöm mondta, van finomabb útja is a tudás megszerzésének, csak be kell tartani néhány szabályt. Sőt, ha minél több szabályt tart be az ember, annál szabadabb!

Befejezésül meg1x annyi, hogy örülök, hogy hozzám közelálló gondolkodást, hozzáállást olvashatok a honlapján, nekem hitelesnek tűnik éppúgy, mint Steiner vagy Müller Péter írásai, akiket nagyon szeretek. Talán azért is, mert a saját példájukból merítenek.

Bocsásson meg, ha esetleg raboltam az idejét, de jólesett leírni Önnek ezeket (Megint csak az ego!! Nekem jó, hogy másnak is az, az más tészta!)

Tisztelettel:

Vagyim


Nagyon megörültem a fenti soroknak! Egyrészt mivel megismerhettem azt, milyen lehet az én írásaimat olvasni, hiszen elég hasonló a stílusunk; másrészt azért, mert pont a levél érkezése előtti napokban döntöttem el, hogy megírom pofára eséseimet. Azokat a szituációkat, amikor a haragomat tanultam kezelni.

Vagyim levele is erre volt egy bíztató jel, hogy a sok negédes ezoterikus iromány közt végre jó lenne egy olyan is, ami nem csak a rózsaszín kiteljesedésről szól, hanem a hétköznapi küzdelmekről, csapdákról is.

Szívesen veszem mások hasonló történeteit is, amelyben őszintén leírják azt, hogy a spirituális emelkedést nem lehet elsajátítani sem könyvekből, sem tanfolyamokból, csakis élethelyzetek által juthatunk magasabb felismerésekhez.

Későbbi írásaimban majd még idézek Vagyim egy-két mondatából. Őszintén hálás vagyok, hogy írt nekem, levele több szempontból is inspirálóan hatott rám! Köszönöm!

(Ha egyszer két pozitív irányú energia spirál találkozik... Lásd, Energiák áramoltatása!)
 

 

  Copyright © 2006-2007 Leas.ws | All rights reserved.

Legyen a [leas.ws] a kezdőlapom!