Nyitó oldal Új Fontos

   R!

Stories

Média Szolgáltatások Gyógyszervíz Írásaim Kapcsolat
 

 

 

 

 

 

 

 

 

vissza >>

                                

AZ ELTŰNT FRANCIA LÁNY ÜGYE

A napokban többen is megkérdezték tőlem, hogy miért olyan érdekes Ophelie esete, amikor évente több száz lány tűnik el és a sajtó még csak említést sem tesz róluk.

Miben különleges ez a lány?

Nos, valójában semmiben. Az a nemzetközi nyomás, ami az ügy kapcsán a rendőrséget éri, az tartja napirenden a témát.

Ophelie eltűnése kapcsán sok látó és médium lendült munkába, igyekezve megosztani tudását a széles közönséggel. E nyomás miatt a rendőrség kénytelen leellenőrizni minden egyes légből kapott információt, amivel rengeteg időt veszteget el.

A rend őrei egyébként mindig sok névtelen telefont kapnak a különböző esetek kapcsán, a jósoktól kapott információk azonban többnyire nagyon távol állnak a valóságtól. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jóslatok valótlant állítanának, vagy hogy a médiumok szemfényvesztők lennének. A fő oka annak, hogy nem egyeznek a jövendölések a valósággal az, hogy nagyon kevés jós ismeri az univerzum törvényeit, egyéb viselkedési illemről nem is szólva.

Nem lehet engedély nélkül behatolni egy másik ember dolgaiba!

Sajnos kollégáimnak ezt a szabályt eszük ágában sincs figyelembe venni. Holott csak akkor nézhetek bele valakinek a sorsába, ha erre maga a vizsgált személy vagy valamelyik vérszerinti rokona ad engedélyt. Csak úgy, kedvtelésből vagy a képességek fitogtatása okán nem szabad megbolygatnunk az energiákat, mivel ez komoly zavarokat okoz a térben.

Ezt a szabályt az eltűnt francia lány ügyében senki sem hajlandó tudomásul venni. Nem is csoda, hogy eltérő jóslatok látnak napvilágot. Engedély nélkül ugyanis nem lehet tiszta képet kapni a történtekről.

Van, aki szerint véletlenül esett a Dunába, van, aki azt állítja, hogy öngyilkos lett, van, aki emberrablást lát és van, aki balesetet. Egyesek szerint depressziós volt, mások szerint terhes, de nem a barátjától.

Tény, a lányt kezelték depresszióval. A depresszió pedig az 1. csakra hibás működésének az eredménye. Mivel ez a csakra felel a biztonságunkért is, ezért ha rendben van, akkor nem érhetnek bennünket balesetek, nem kapjuk el a náthát még egy tucat tüsszögő ember között sem. Ám ha sérült, akkor a védelem megszűnik, és a személy különböző támadásoknak lesz kitéve akár a vírusok részéről, akár a negatív szellemvilág által, de megjelenhet a támadás a fizikai valóságban is. Éppen az áldozat szerepét magukra öltő depressziós egyének vannak leginkább kitéve annak, hogy bevonzzák a molesztáló, deviáns magatartású személyeket.

Félre értés ne essék! Nem szeretném, ha úgy értelmeznék a mondandómat, hogy az a tuti, amit én mondok. Én sem kaptam rá több engedélyt, mint a kollégáim. Nálam minden bűnügy kapcsán a legelső reakcióm bizonyul a későbbiekben valósnak. Vagyis az, amit akkor érzek, amikor először hallok az esetről. Ebben a történetben pedig rögtön az volt a sugallat, hogy a lány előkerül, de csak jóval később.

Ha olyan személy képét látom, aki már nincs az élők sorában, akkor azt érzékelem, hogy nincsenek életjelek. De annak a ténynek a megállapítása, hogy a vizsgált személy esetleg már halott, nem az én feladatom.

Ha valakiről azt állítjuk, hogy MEGHALT, lezárjuk az energiáit. Ha az illető mégis él, akkor ezzel a felelőtlen kijelentésünkkel komoly blokkokat zúdítunk rá!

Még ha száz százalékig is biztos vagyok abban, hogy az illető már nincsen az élők sorában, akkor se mondhatom ki ezt a szót! Ilyenkor a „nem érzek életjeleket” a helyes meghatározás.

A jós csak azt mondhatja el, amit érez, nem tehet olyan kijelentéseket, amelyekkel ítéletet mond egy másik ember felett!

Sajnos kollégáim ezt a szabályt az élet minden területén megsértik. Nem a saját érzékeléseiket mondják el, hanem definiálnak, amivel egyben le is korlátoznak, manipulálván az eseményeket és a kérdezőket egyaránt. Egy jóslatot ugyanis nem lehet megrendíthetetlen, kész tényekként előadni. A szellemvilág általában csak a részletekbe enged beletekinteni, melyeket minden jós a saját tapasztalatai vagy saját fejlettségi szintje alapján értelmez.

Az ideális az lenne, ha a jósok és látók versengés helyett inkább együttműködnének, mivel mindenki más és más részletekbe kap betekintést. Együtt többek lehetnének, komplexebb rálátást kapnának az esetekre. Az együttműködés ráadásul nemcsak több eredményt hozna, de a kételkedők is elkezdenék elismerni az extraszenzek munkáját.

Egyik ismerősöm azt kérdezte, hogy kinek szólt a francia lány esete, kinek kell tanulnia általa? Szüleinek, barátjának, a lánynak, rendőrségnek?

Az én értelmezésem szerint mindegyiküknek, de főleg nekünk, látóknak. Ideje lenne végre, hogy a harsányabbak kicsit visszavegyenek és megtanulják az univerzum törvényeit, mint ahogy ideje lenne bizonyos emberi etikettek betartásának is. A felelőtlen magatartást előbb-utóbb keményen számon kéri a sors mindenkitől, ezért jó lenne komolyabban venni végre a különböző képességeket!

Kemény sorsot vállalt be Ophelie, hogy tanulhassunk általa. Remélem áldozata nem volt hiábavaló. Esete fejlődést hoz nekem és kollégáim számára egyaránt, egyben megértést is az emberek részéről az extraszenz képességek működését illetően.

   Leával készült interjú megtekinthető az alábbi oldalon:

Látnokokkal keresik a francia lányt.

http://www.rtlbulvar.hu/rovatok/fokuszmagazin

 

  Copyright © 2006-2007 Leas.ws | All rights reserved.

Legyen a [leas.ws] a kezdőlapom!