<< vissza


Néhány példa, mekkora hatással vagyunk környezetünkre

Amit fizikai szemünkkel látunk, valódi énünknek csak 1%-a, a többi tér és energia, amin osztozunk.

Gondoljunk csak bele, egy szűk helyen mindannyian ugyanazt az oxigént lélegezzük ki és be. Egy-egy oxigénmolekula egy nagyobb tömeg akár minden egyes tagjának a tüdejében megfordul, és pár pillanatra a része lesz. A környezeti hatások ezért tőlünk is függnek, mármint hogy mit áramoltatunk kifelé!

Ez legszembetűnőbben a közlekedési dugókon mérhető le. Addig küldjük a térbe azt az információt, hogy minden sofőr milyen szerencsétlen, míg a rutinos, jó autóvezetők is elkezdenek hibázni, és pikk-pakk beáll a forgalom. Azok a klienseim, akik rendszeresen dolgoznak magukon - és megértették az akció-reakció elvet, tudják, hogy amit kisugároznak, azt kapják vissza - nem is szoktak dugóba kerülni.

A másik szemléltető példa a közös térre az anya és csecsemő kapcsolata. A csecsemő édesanyja energetikájának része: amit az anya érez, átveszi tőle a baba, és aszerint viselkedik, de a gyermek csak tükrözi mamája elfojtott érzelmeit! Problémás 3-4 éves gyermeknél szinte mindig édesanyjával van baj; viselkedésével a gyermek csak jelzi a kellemetlen vibrációkat.

Sok anyuka úgy éli ki fontosság-tudatát, hogy környezete felé azt demonstrálja, nélkülözhetetlen a baba számára, így senki más nem viselheti a gyermek gondját, csak ő. Amikor a nagymama vagy a férj vigyázna a gyermekre, a kicsi teljesen kezelhetetlen, hisztis lesz, nem fogadja el a táplálékot, mivel anyukája gondolati síkon azt sugározza felé, hogy "úgysem képes más gondoskodni Rólad, csak én". Aztán persze az ilyen anyukák idővel belesüppednek a mártír szerepbe, egy életre megengedve gyermeküknek azt, hogy kihasználják őket mind energetikai, mind egyéb síkon.
Ha ezek a nők felelősségteljesen állnának az anyasághoz, megtanítanák gyermeküket arra, hogy bár fizikai síkon időnként elszakadnak egymástól, egy finom szállal azonban mindig összeköttetésben maradnak.
Ha az anya mindig úgy gondolna gyermekére, hogy a kicsi biztonságban, jól van, és a baba felé is azt sugározná, hogy vele is minden rendben van, akkor sokkal boldogabb emberek laknák e bolygót!

A szeretet a szabadsággal, és nem a birtoklással azonos.

Harmadik kedvenc példám, a politikusok.
Ha egy politikust folyton szidnak, a negatív erőteret erősítik körülötte, és ő hibát hibára halmoz. Ha imádkoznak érte, jóindulattal, bizalommal vannak felé, akkor ezt az embert átöleli a pozitív szellemvilág, segíti hibái felismerésében, kijavításában, és olyan döntések meghozatalára lesz képes, melyek mindenki számára elfogadhatók!

Kérdem én, van ma olyan politikus Magyarországon, akiért mindenki imádkozna?!
...Akkor ne panaszkodjunk!
Olyan az ország vezetése, amilyen a népnek vezetőihez való viszonya!
Ne hárítsuk a politikusokra a felelősséget, mivel mi formáljuk őket felelőtlen kijelentéseinkkel, gondolatainkkal!

A pártok állandó visszatekintése, a múlt hibáinak rendszeres felhánytorgatása visszafelé forgatja az energiákat.
Hol vannak az építő energiák, a pozitív gondolatok? Lehet, hogy egyszerűen nincs is rá igény?!
Miért csak a negatív vibrációkra indulnak be embertársaink?

Ha tényleg változást akarunk, imádkozzunk az Angyalokhoz harmóniáért!

Most pedig számomra legfájóbb pont, ...az ezotériával foglalkozók, gyógyítók következnek.

Pont azok, akik magukat az emberiség megmentőinek hiszik, keverik a legtöbb romboló hatású energiát!
Az a természetgyógyász, aki megkezeli ugyan kliensét, de közben társait szidja, nagyobb pusztítást végez a közös térben, mint amekkora haszonnal jár maga a gyógyítás. Ha ilyen gyógyítóval találkozunk, mondjunk érte egy imát, hogy észhez térjen, és saját tökéletessége hirdetése helyett saját maga tökéletesítésén dolgozzon!

Amikor a Szigetfesztiválon dolgoztam, nekem is beszólt egy magát "mesternek" tituláló, hogy ami a gyógyításomat illeti, az nudli. Erre azt válaszoltam: "Elsősorban a kliens választ gyógyítót, onnantól kettőnk dolga, hogy mi történik. Egyedül Istennek tartozom számadással. Ha majd valaki őt válassza, én is tiszteletben tartom gyógyítási módszerét!"

Kedves kollégák!!!
Van elég baj bőven ezen a bolygón, legalább egymást ne rongáljuk!

Bajban vagyok, ha klienseim konkrétan rákérdeznek valamelyik hírhedt mágusra, gyógyítóra, hogy mit is válaszoljak, hogy ne sértsem a kolléga köreit...

Az Angyalok figyelmeztettek, hogy kötelességem felhívni a kérdező figyelmét annak a személynek a hibáira, akiről érdeklődött, de fontos, hogy mindig úgy zárjam a beszélgetést, hogy kifejezem reményemet aziránt, hogy az illető kolléga észreveszi és kijavítja a hibáit!

Így nem kibeszélésről, rombolásról van szó, hanem jelzem a problémát, és energiát küldök a hiba kiküszöbölésére - ezzel emelvén Őt -, és segítek az általa okozott sérüléseket kijavítani a közös energiamezőben.

Azon kollégáimnak pedig, akik attól érzik magukat nagynak, hogy engem becsmérelnek, üzenem: megtisztelő számomra, hogy engem használnak "kisszéknek" arra, hogy ők nagyobbnak látszódjanak!

<< vissza

Copyright © 2007 Leas.ws | All rights reserved.