MAGYAROK vagy magyarok

A következő sms-t kaptam a minap:
"Délben lélekben összekapcsolódva imádkozunk a magyar nép, az ébredők, az úton lévők terheinek levételéért."

Kicsit zavarba jöttem attól, hogy a kedves szöveg olvastán miért lesz mégis hirtelen nagyon rossz érzésem.
Az sms-re azt válaszoltam, hogy talán azért is imádkozni kéne, hogy a magyar nép felfedezze, a magyarnak a magyar a legfőbb ellensége. Mindez vasárnap, szeptember 17-én történt, még azelőtt, hogy bekapcsoltam volna a televíziót.

Sorolhatnék néhány dialógust, melyek köztem és pár ismerősöm között zajlottak, s amelyek mind-mind előre jelezték az eseményeket - de ennek most már nincs jelentősége. Most csak néhány tényezőt emelnék ki, melyek remélem, gondolkodásra késztetnek.

Tudták azt, hogy nálunk, felvidéki magyarok körében a magyarországi magyarokat egyszerűen "búsmagyaroknak" nevezik? Mivel az itteni emberek állandóan csak siránkoznak, folyton a múlton búslakodnak ahelyett, hogy a jövőt építenék.
Az állandó múltba tekintés pedig - mint már írtam róla - az energiákat is visszafelé pörgeti.

Arról is írtam már, hogy a sok megszorító intézkedés a jövőtől való félelmet kódolta be nagyon mélyre az emberek tudatalattijába.

Amikor kb. egy éve az MTV épületében jártam megdöbbentett az a félelemenergia, amely beette magát az épület szűk folyosóiba. Az idő igazolta, hogy a TV egyszerűen fizetésképtelen, sokan hiába várták a bérüket, ráadásul több száz embert el is bocsátottak.

Többször hangot adtam annak is, hogy a közszolgálati televízió egyáltalán nem látja el közszolgálati feladatait - nem szolgálja a közt. Műsoraival elsősorban a nyugdíjas korosztályt és az intellektuális beállítottságúakat kényezteti. Mi, harmincas-negyvenesek pedig nézhetjük az HBO-t, a VH1 és a National Geographic műsorait, ha szórakozni akarunk. Hiába a sok tehetséges szerkesztő, a TV képtelen megszabadulni a régi struktúráktól.

Többször jeleztem ott dolgozó ismerőseimnek, hogy változtatni kéne, mert ez hosszú távon már nem tartható. Ők azonban kicsik voltak ehhez, a főnökök hierarchiáin lehetetlen volt keresztülvinni az új ötleteket. Sajnos az egyetlen lehetséges tisztítás az épület számára a tűz és a víz maradt. Ez lett az egyetlen módja annak, hogy a bennrekedt energiák végre kitisztuljanak.

Ha figyelemmel kísérik írásaimat tudják, hogy írtam már a vonzás hatalmáról, a hasonló hasonlót vonz elvről. Nos, a hétfői események erre adtak példát.

A TV épülete azt a destruktív, félelmekkel teli energiát áramoltatta, ami kompatibilis volt az emberekben felgyülemlett feszültséggel. Ahol pedig két hasonló töltésű energia találkozik, ott elkerülhetetlen a kisülés.

Nem értek egyet a vandalizmussal, de ezek a duhajkodók voltak a legalkalmasabbak arra, hogy betöltsék a gyújtózsinór szerepét: a feszültség adott, a GYuFa adott, már csak a gyújtózsinór hiányzott.

Számomra teljesen érthető volt az, hogy ami történt miért történt, és hogy miért éppen a TV épületével történt. Remélem, a felsorolt tények tükrében most már Önök számára is az.

Még néhány mondat a cikk elején említett imalánchoz.
Nem avatkozhatunk bele mások karmájába büntetlenül még imáinkkal sem!

közös ima = nagy energia = nagy káosz

Íme megvolt!

Elhiszem, hogy az ötlet jó szándékkal indult útjára. Tudom, hogy az sms küldője egy csupa szív ember, de valószínűleg senki sem gondolta végig, hogy mi lesz imájuk következménye, az Ég hogyan értelmezi kérésüket.

A terhek levétele megtörtént. Minden egyes kődarab, ami a rendőrökre, mint a hatalom szimbólumaira hullott a Szabadság téren, egy-egy óriási kődarab volt az emberek lelkéből, akiket nyomasztott a jövőkép. A vandálok által pedig a kisemberek is kiadhatták magukból a dühöt, amiért átverték őket.

Mint már említettem, nem vagyok híve a vandalizmusnak, de most ezek a fiúk sokak szemében hősökké váltak. Egyszerűen bevállalták, hogy ők lesznek a nép haragjának meghosszabbított karjai. Valószínűleg óriási tehertől szabadult meg Gyurcsány is, amikor bevallotta, hogy hazudott, és már nem kell színlelnie.

Most a magyarokon a sor, hogy ébredjenek! A felelősség óriási!
A meggondolatlan magyarkodások nagyon komoly defektet okozhatnak a magyarok megítélését illetően a világban. El kéne végre dönteni, hogy mit akarunk: az emberiség együttműködését, békét, vagy azt, hogy a világot kizárva 'Nagy Magyar Egységet' alkossunk?

Végig kéne gondolni, mi is az, amit tulajdonképpen akarunk, mert a Sors van olyan kópé, hogy végül teljesítse...

ui.: Még egy utolsó tény.
A bolygók óriási hatással vannak ránk, még ha sokan nem is ismerik ezt be. Hétvégén kapott nevet az egyik új bolygó, melyet Erisznek kereszteltek el.

Erisz a görög mitológiában a pusztítás és a viszály istennője. Többször is elmondtam már, hogy "nomen est omen", vagyis a név kötelez. Ahogy Erisz bekerült a kollektív tudatba azonnal manifesztálódott, hogy miért pont Magyarországon, és miért pont így, az már egy másik téma. De Erisz számlájára írhatjuk azt a viszályt is, ami a muzulmán világ és Benedek pápa között keletkezett.

E tények ellenére sem mondhatjuk azt, hogy mindezért csupán Erisz volt a felelős. Mert bármennyire is emészthetetlenek még számunkra az új bolygó energiái, nem mentesít bennünket az alól, hogy felelősséget vállaljunk tetteinkért és mondatainkért!