vissza >>

AMIKOR A HALLGATÁS A LEGJOBB TANÁCS

Egyre többször veszem észre, hogy amúgy jóindulatú, kedves emberek nem veszik észre azt, hogy mennyi bajt okoznak azzal, hogy minden áron tanácsot akarnak osztogatni.

Már említettem Daniel Whiteside mondását mi szerint:

A nők hallanak, gondolkodnak és beszélnek.

A férfiak látnak, reagálnak és cselekednek.

HÖLGYEIM! TUDJÁTOK MILYEN HÜLYÉN NÉZTEK KI, AMIKOR GONDOLKODÁS NÉLKÜL, GONDOLKODÁS HELYETT REAGÁLTOK!??

Bevallom nekem évekbe tellett, amíg ezt megértettem, és leszoktam róla.

Szomorúan látom, milyen sok nő éli férfiként az életét, miként reagál férfiként, és a női energiákat szinte alig áramoltatja.

Különösen azon hölgyekkel van óriási probléma, akik a munkájukban vezetői poszton vannak, és a gyerekeiket is maguk nevelik.

Megszokták azt, hogy a másik felett állnak, hogy ők képviselik a tekintélyt, így akár a baráti kapcsolataikban is ők „diktálnak”, állandóan megmondják társaiknak, hogy mit kellene tenniük.

Teljesen elfelejtették, hogy tiszteljék a másik felnőtt létét, mindenkivel anyáskodnak.

A baj csak az, hogy amíg egy alacsonyabb önértékeléssel bíró személy az ilyesfajta kéretlen tanács osztást amolyan gondoskodásnak éli meg, addig egy minden szinten felnőtt ember nagyon kellemetlenül érzi magát, ha valaki „megmondja” mit kell csinálnia.

Én olyankor úgy érzem, hogy a másik lenéz engem, még arra sem tart képesnek, hogy felelősséget vállaljak az életemért, az ő tanácsára szorulok.

A munkám során gyakran mesélek történeteket másokról, magamról. Ezt olyankor teszem, amikor nem akarom befolyásolni a másikat a döntésében, elmesélek egy hasonló helyzetet, a hallgató meg eldöntheti, miként rezonálnak benne az elhangzottak, tud e azonosulni, vagy éppen ellenáll.

Ki se tudom mondani, mennyire meglepődöm olyankor, amikor egyesek - szerencsére kevesen vannak - azt hiszik, hogy azért mesélek, mert barátkozni akarok, és azonnal ellátnak a tanácsaikkal…!!!

Bevallom a meglepetéstől ilyenkor tényleg tátva marad a szám, és jókat hallgatok, mert nincs bölcsebb ötletem.

Egy másik nehezen kezelhető eset egy bioboltossal szokott előfordulni. Mindig eláraszt ezernyi kérdéssel, amint belépek a bolt ajtaján.

Az egészben az a csapda, hogy vigyáznom kell, mit válaszolok, mivel azonnal lecsap, és kioktat mit csinálok rosszul, milyen terméket kéne használnom, mit kéne ennem.

Tulajdon képen egyáltalán nem érdekli az, hogy vagyok, csak az irány érdekli, honnak közelítsen hozzám, mit sózhat rám.

Amikor megkérdeztem, hogy most tényleg az érdekli e, hogy hogyan vagyok, vagy csak keresi, mit kérhet számon rajtam?

Nem értette, hiszen ő csak „gondoskodó” velem szemben.

A gond csak az, hogy soha meg se hallgatott, meg se várta a történet végén, azonnal kérdezett, hogy miért nem csinálom ezt, miért nem szedem azt, miért nem használom amazt a terméket.

Mellesleg az üzletelés a Merkúrhoz tartozik, köszönő viszonyba sincs az igazi gondoskodással.

Segít, de első sorban a logika alapján, elvesz a részletekben, és nem látja az egészet, türelmetlen végighallgatni egy történetet, állandóan közbevág.

A legnagyobb gond, hogy egyesek - sajnos a nagyobb többség - egyáltalán nem tudnak különbséget tenni a között, hogy valaki csak elmesél egy történetet, és első sorban az elfogadásra van szüksége minden féle megjegyzés nélkül, vagy azért mondja el a történetét, mert tanácsra van szüksége.

A legmarkánsabb és egyben a leginkább elhanyagolt női energia a HOLD energiája.

Igen, az anyáskodás is ide tartozik, de egy felnőtt embernek erre nincs szüksége!

A felnőtt létben a Hold energiája a meghallgatásban, az elfogadásban, a csöndben nyilvánul meg.

Amikor valaki panaszkodik, a félelmeit, bánatát akarja megosztani, akkor leginkább erre az energiára van szüksége a másiktól, hogy érezze a törődést a megértést.

Egy példa a tökéletes HOLD energiára.

Amikor a testvérem Münchenben dolgozott, az akkori munkaadójának a lánya megmagyarázta, hogyan kell a német tudást tettetni.

Ha kijelentő mondat hangzik el, értelmesen bólogatsz.

Ha kérdő mondat, akkor felhúzod a szemöldöködet, ha megismétlődik a kérdés, akkor felhúzod a vállaidat.

Ha a beszélgető partnertől felszólító mondat hangzik el - amit ugyan a szövegből nem érteni, de a szigorú tekintet és a hangsúly sejteti, hogy erről van szó, akkor bűntudatosan a földet nézed…

A lány nem volt okos, nem volt szép, kicsit butuskább is volt az átlagnál, a férfiak mégis meg voltak győződve róla, hogy milyen intelligens, milyen jó beszélgető partner, és milyen jól tud németül - miközben a köszönésen kívül meg se szólalt!!!!

A kommunikációs dömpingben kincset ér az a nő, aki tud hallgatni, pontosabban tudja, mikor kell hallgatni.

Az okoskodás inkább fárasztó, mint megnyugtató.

Mint mondtam, a HOLD női energia! Ha valaki ezt az energiát áramoltatja, biztos lehet abba, hogy megtette az első lépést a harmónia felé vezető úton.

Sajnos a legtöbb nőnek kommunikációs kényszere van, és a HOLDAT a MERKÚRRA cserélte.

A tanácsadás a Merkúr energiája, ami eleve a bal agyféltekéből származik, és mellesleg nemtelen, és ami nem mellesleg, hogy a veszekedés táplálója.

De nézzük tovább a hallgatás művészetét.

Ha valaki éppen azt meséli el, hogy mi az, ami bántja, akkor „bunkóság” közben okoskodni, tanácsot adni.

Ez pont olyan, hogy végre valaki kihányná azt, ami nyomasztja, és jön valaki és egy ronggyal betömi a száját, a helyett, hogy engedné eltávozni azt, ami már elhasználódott.

Ha valaki nem alkalmas a másik meghallgatására időhiány miatt, vagy csak egyszerűen ő is tele van a szelektálni való érzelmi hulladékkal, sokkal korrektebb, ha jelzi a másik felé, hogy most nem tud kellően odafigyelni rá, mint egy okoskodó megjegyzéssel leállítani, és egyben lerombolni a másikat.

Mondja azt, hogy most nem tudlak meghallgatni, halasszuk későbbre, de ne alázza meg a másikat azzal, hogy úgy bánik Vele, mint egy gyerekkel és utasítgassa, hogy mit csináljon.

Persze olyan is akad, aki azért mondja el a bánatát, mert tanácsot kér.

Akkor, ha csak hallgatunk, és nem mondunk semmit, szintén megbántjuk a másikat, mert akkor úgy éli meg, hogy nem elég fontos a másiknak, még arra se méltatja, hogy kommentálja az eseményeket.

Hogyan állapítsuk meg, mikor van Holdra, és mikor van Merkúrra szüksége a másiknak?

Ha nehéz eldönteni, akkor egyszerűen kérdezzük meg az illetőt, hogy most csak el akarta mondani a problémáját, vagy tanácsot is kér.

Előbb tisztázzuk, és csak azután mondjuk el a saját véleményünket, ha már biztosak vagyunk benne, hogy a másik is ezt szeretné.

Amikor valaki épp kiönti a szívét, nincs befogadó állapotba, fölösleges akkor tanácsot adni neki, csak összezavarjuk vele.

Ha rákérdezünk, időt adunk neki, hogy átváltson befogadó állapotra, vagy azt is választhatja, hogy most csak kifelé akar áramoltatni.

Ez az igazi megértés, elfogadás, amikor engedjük, hogy a másik a neki megfelelő tempóban dolgozza fel az eseményeket.

Amikor már biztosak vagyunk benne, hogy befogadó, akkor mondhatjuk el a véleményünket, de egy felnőtt embernek SOHA NE MONDJUK MEG, MIT TEGYEN!

Nem vagyunk sem az anyja, sem a főnöke. NEM KORLÁTOZHATJUK A SZABAD AKARATÁT!!!

Tanácsot adhatunk, de nagyon nem mindegy, milyen módon.

Ez a főnöki utasítgatás, mint mondtam, egy alacsony önértékelésű embernél beválik, de mindenki másban erős ellenérzéseket fog kiváltani.

A rutinosabbak egyszerűbben is felismerhetik, mikor mire van szüksége a „mesélőnek”. Amikor a szemei elrévedeznek, oldalra néznek, akkor az illető épp kiönti a szívét. Ha fókuszál a tekintete, összeszűkülnek a pupillák, akkor oda figyel a mondanivalónkra, tanácsra vár.

De ezt csak azok veszik észre, aki tényleg odafigyelnek a másikra, nem csak rutinból csacsognak, oda sem figyelve egymásra, mindenki csak a magáét akarja elmondani.

Sokszor látom olyan hölgyektől, akik vezetői beosztásban vannak, hogy gondolkodás nélkül REAGÁLNAK.

Ez a Mars energiája, ami egyértelműen férfi energia.

Engem konkrétan a hideg is kiráz - ebben az esetben negatív jelzővel - amikor egy nő férfiként nyilvánul meg a hétköznapi szituációkban.

Nem is engedik végigmondani a történetet, azonnal közbevágnak valami jó tanáccsal.

Sajnos ezt az iskolában ragasztják ránk.

Aki nem tudta a választ, az hallgatott, a jó tanuló meg azonnal reagált.

Ez rendben volt akkor, amikor a tudásunkat folyamatosan számon kérték.

Azonban a magán életben meg kell tanulni, hogy mennyi bölcsesség és erő van a hallgatásban.

Egyes hölgyek elfelejtik, hogy a magán életben már nem az üzleti világban vannak, és ilyenkor általában úgyis olyan tanácsot adnak, ami az égvilágon semmire sem jó, maximum akadályoznak, vagy lehúznak.

Ez is az energia vámpírizmus egyik fajtája. Nem épít, csak rombol.

Hölgyeim! Ha a reagálás helyett előbb gondolkodnának, sokkal hasznosabb tagjai lennének a társadalomnak, a párkapcsolatokról nem is beszélve.

Azért említem első sorban a hölgyeket, mivel a Hold energia áramoltatása az ő feladatuk.

Persze vannak férfiak, akik tökéletesen áramoltatják ezt az energiát, de ez nem az ő energiájuk.

Ezért van az, hogy egy rossz párkapcsolatban, első sorban a nőnek kell magán dolgoznia, a nőnek kell megtanulnia, hogyan kell a női energiákat áramoltatnia, és ha már képes erre, és megfelelő támaszt nyújt a férfinak, akkor tud majd a férfi férfiasan kezdeményező lenni, akkor tud majd felnőtt férfiként viselkedni

Amíg számon kérik a férfit, addig energetikailag egy kisfiú szintjére kényszerítik, ne csodálkozzunk, ha durcásan reagál, vagy ellenáll..

Óriási probléma a kapcsolatokban, hogy a nők állandóan irányítani akarnak - Nap - férfi energia, állandóan számon kérnek, ellenőriznek - Merkúr - androgén energia, utasításokat osztogatnak, fegyelmeznek, büntetnek (a szex vagy a szeretet megvonásával) - Mars-férfi energia - szóval mindent csinálnak, csak elfogadni nem hajlandóak.

Akkor mégis miért várják el a férfiaktól, hogy férfiasak legyenek, ha a nők, nem hajlandóak nőiesek lenni???

Szóval hölgyeim! Mindenkinek olyan a párkapcsolata, amit „kavart” magának.

Tessék elfogadni, belátni, és akkor máris megindul a Hold áramlása. Tessék megértőbb lenni, és akkor a másik férfiassága is előtérbe tud kerülni.

Tanuljuk meg meghallgatni a másikat, legyen az akár férfi, akár nő, akár gyerek!

Tessék abbahagyni az anyáskodást a felnőtt férfiakkal, de akár a nőkkel szemben is!

Tessék meg tanulni csöndben lenni, amikor az kell, megértőnek lenni, amikor az kell, és talán kellő kitartással elérhetjük, hogy visszaálljon a rend a férfi - női kapcsolatokban!

Persze azt is lehet választani, hogy nem változunk, de akkor maradnak a könnyek.

A természet igazságos!

Minden nő rendelkezik a Hold energiáival, maga dönti el, hogy hajlandó e áramoltatni, megosztani embertársaival a viselkedése által a Hold energiáit. Amennyiben egy nő ellenáll, ennek az Isten által ráosztott feladatnak, a sors újra és újra olyan eseményekkel szembesíti, amikor a Hold energiája bánattal, szomorúsággal, patakzó könnyek által fog megnyilvánulni.

Mindenki eldöntheti szabad akaratából, hogy ha már női testbe született, akkor nőként akar élni, vagy valami, valaki más akar lenni. Csak ha a „mást” választja, ne reklamáljon, ha nem fogják nőként kezelni!

Én mindezt rengeteg sírás után végre megértettem, s ha én képes voltam változtatni, akkor az is képes rá, aki épp most szembesült azzal, hol hibázik a kapcsolataiban.

Ha az írásom segít máshogy látni, akkor megérte minden elhasznált papírzsepi az árát, nem bőgtem hiába, pontosabban Hölgyeim, remélem nem bőgtünk hiába!

Hölgyeim nincs azzal semmi baj, ha most egy kicsit elszégyellték magukat, mert akkor megértettél, és egy pillanatra holtpontra kerültek - innen szép nyerni.

Az érzéseket meg kell élni, meg kell érteni, és meg kell bocsájtani magunknak azt is, amiért olyan sokáig tartott megtanulnunk a leckét, aztán el kell engedni.

Kívánom hogy legyen elég bátorságuk túllépni saját korlátaikon egy magasabb szint elérésére.