vissza >>

A BOLYGÓK HATÁSA AZ EMBERI EVOLÚCIÓ FEJLŐDÉSÉRE

Amikor felnézünk az Égboltra, csillagok milliárdjait látjuk, amelyek már évezredek óta nem is léteznek, de fényük csak most ért ide.

Az Univerzumban rengeteg Nap van, amely saját fényét ontja, rengeteg a tűz bolygó, de a bolygók többsége nem rendelkezik saját fénnyel, csak a Nap – Napok sugarait tükrözik vissza, egyébként a fizikai szemnek láthatatlanok lennének.

Ahogy a Föld száguld a végtelen űrben, különböző hatásoknak van kitéve.

Vannak csillagok, melyeknek fénye olyan mértékben van hatással ránk, mint egy csillagszóró hő ereje a sarki jégen, és vannak csillagok, bolygók, melyek energiája folyamatosan sugároz a Földünkre, folyamatosan a fókuszában vagyunk.

A mi Naprendszerünk bolygói olyan erőteljes kölcsönhatást fejtenek ki, hogy a más galaxisokból ide érkező vibrációkat elnyeli, módosítja, így csak elenyésző módon érintik meg a Földön lévő életet, vagy csak bizonyos emberek, élőlények nyitottak a befogadására.

Olyan, mintha bemennénk egy tükrökkel teli szobában, a tükrök mérete különböző. Van, amiben csak a testünk egy apró részlete látszik, van tükör, amiben az egész szoba, az összes többi tükörrel. Olyan tükör is akad, ami csak a tükörképünk tükörképe, és a jobb oldalunk a bal, és fordítva. Ha az eredeti tükrön van egy repedés, egy lyuk, akkor már teljes mértékben módosítja alakunk visszatükröződését. Van tükör, ami a fal felé néz, és csak akkor látjuk meg magunkat benne, ha magunk felé fordítjuk, és a fejünk fölött ott egy tükör, ami a Nap, vagy egy mesterséges fényforrás fényét veri vissza, és ha összetörik, vagy akadály keletkezik közte és a fényforrás között, láthatatlanná vállunk az összes tükörben.

Nem mindegy hol állunk, melyik tükör adja meg a valós, teljes képet, melyik torzít, és melyik csak egy utánzat. És az sem mindegy, hogy sötét van e vagy világos, esetleg egy akkora vakító gömb van mellettünk, hogy fényétől magunkat sem látjuk tisztán.

Hasonlóan nem mindegy, hogy bolygónk éppen hol tartózkodik az Univerzumban, mely planéták pályáját keresztezi, mivel a tükrös példához hasonlóan módosulnak az energiák, melyek kereszttüzén éppen áthalad.

Mikor volt tiszta egy hatás, mikor volt az, hogy a különböző energiák semlegesítették egymást, vagy éppen felerősítették.

A Naprendszerünkben lévő bolygók energiái egymástól elkülönülve, mindig különböző időszakokban fejtették ki hatásukat a bolygónkra, néha több szakaszban, de olyankor mindig látványosan befolyásolták az addigi életet mind az új fizikai formák megjelenésével, mind az élőlények viselkedési mintáit illetően.

Ahogy haladunk előre az időben, egyre több bolygó energiája képes fizikai síkon megnyilvánulni az anyabolygónkon.

Jelenleg 12 bolygó energiája az, ami egyértelműen felismerhető, megkülönböztethető.

A régi Görögök 7 bolygó energiáit dicsőítették, nem rég még 10ról beszéltek az asztrológusok, de mára már azok, akik lépést tartanak a Föld sebességével, azok tanításaiban 12re nőtt az érzékelhető bolygó energiák száma.

És van még rengeteg állócsillag, aszteroida melyeknek hatása már kimutatható a bolygónkon, de most csak az alap bolygóenergiák hatásaival foglalkozom.

Megjegyezném, hogy az egyikük a Hold, ami nem bolygó, hanem egy olyan égitest, ami önállóan nem létezik, mindig valamilyen bolygó társa, és a megnevezése egyszerűen hold.

A Hold a Földbolygó lelki társa, ami szatellitként egy egységet alkot bolygónkkal, magát a Földanyát tükrözi vissza, így méltán kap szerepet a planéták között, mellesleg az ő hatása a bolygón lévő életre a leg látványosabb, gondoljunk csak az apály-dagály jelenségére sok egyebek között.

A bolygónkon, a fizikai testünk által érzékelt három dimenzióban, nem létezik olyan tárgy, vagy élőlény, amelyiken ne lehetne felismerni a bolygók hatását. Van, ami egyértelműen egy adott bolygó energiáit hordozza magában, de vannak olyan tárgyak, növények, állatok is, amelyek egyszerre több bolygó energiából tevődnek össze.

Természetesen maga az emberi test is többféle energiából áll.

Mindenkinél megtalálható mind a 12 bolygó hatása, csak más és más összetételben. A bolygók különböző eloszlásán múlik az alkatunk, a természetünk, de még a vágyaink, vagy a reakcióink is.

Vannak energiák, melyeket hoztuk magunkkal, van, amit örököltünk, van, amit kiérdemeltünk, és van, amiért megdolgoztunk.

Vannak energiák, amelyek adottak, és vannak, amelyek beszerezhetőek a megfelelő eszközök alkalmazásával.

Ha valamelyik energiából sok van, leadható a vele harmonizáló tevékenységgel, ha valamiből hiányt szenvedünk, az feltölthető.

Amikor még harmóniában álltunk a természettel, ösztönünk megsúgta melyik az a táplálék, amire testünknek éppen szüksége van, melyik az a hely, ahol feltöltekezhetünk, kik azok az emberek, akik megmozgatják energiáinkat, akár úgy, hogy harcra lendítik Marsikus energiáinkat, akár úgy, hogy szerelemre lobbanunk, vagy inspirálódunk általuk.

Az ember a különböző energia minőségeket a fizikai síkon az étellel veszi magához elsősorban, de befogadó az energiák minden olyan megnyilvánulására, ami az öt érzékszervvel felfogható.

Persze egyénenként változó, hogy az illető az energiát befogadja e egyáltalán, vagy hárítja, esetleg csak átengedi magán, vagy megemészti, és hasznosítja.

Az evolúció során az emberi test kialakította azokat az energia kapukat, felvevő és leadó csakrákat, amelyeken keresztül önállóan is képes felvenni és hasznosítani az egyes bolygók energiáit.

A következőkben egy evolúciós elméletről lesz szó, amely bemutatja hogyan hatott az ember testi, lelki fejlődésére a bolygó energiák önálló felvétele.

A római mitológiában Neptunusz a tengerek istene, míg Uránusz az égbolté.

A víz maga, a legjobb közvetítő az univerzumban. Segíti a feloldódást, az információ közvetítést.

A vízben az ernyedt emberi test lebeg.

Ha valaki begörcsöl, az elsüllyed, aki használja izmait, bestartolja életösztöneit, az uralja a vizet akkor is, ha egyébként nem tud úszni.

A mikor a Szaturnusz korlátozó, büntetés, félelem orientált elvárásai lesznek úrrá rajtunk, megadjuk magunkat. Ha Marsikus energiákat bestartolja az életösztön, az élni akarás, izmaink aktivizálódnak, és megoldjuk a kihívásokat.

A testünk 2/3 része vízből áll. Amikor engedjük, hogy a testünkben lévő víz ráhangoljon, eggyé váljon a tenger vizével, elmosódik a fizikai testünk határa, és a víz részévé válunk. Ebben az állapotban meg tudjuk tapasztalni, milyen lehetett egysejtűként a víz, a nagy egész alkotó elemének lenni.

A feloldódás maga a Neptunuszi minőség.

Nem lehet tudni, hogy a víz hogyan került a bolygónkra, minden esetre megjelenése elindította azokat a folyamatokat, amit életnek nevezünk.

A bolygón az élet a tengerben kezdődött, a benne lakókat a víz éltette, védelmezte a földön dúló időjárás viszontagságaitól. Az első Földlakók kocsonyás állagú lények, egysejtűek voltak.

Ahogyan egyes élőlények egyre többet érintkeztek a tengerfenékkel, elkezdték befogadni a Föld energiáit, lassan megbarátkoztak vele, magukévá tették és végül kimerészkedtek a vízből a száraz talajra.

Az élet megvettette magát a földön. A talaj, a föld energiája a Vénuszi minőséget képviseli. A tenger által nyújtott védelem nélkül, a kocsonyás lények kiszáradtak volna, így testük átvette a keményebb ásványok, a kőzet vibrációját, és el kezdett szilárdulni, csontosodni, ami a Szaturnuszi minőséget képviseli.

A Naprendszer bolygóinak az energiái jelen voltak az éterben, de még nem öltöttek fizikai testet, pontosabban élőlény által nem volt jelen a különböző bolygók energiája, csak a természeti jelenségek által voltak érzékelhetőek az egyes planéták.

A Plútói energia az ősrobbanással jelezte létjogosultságát az Univerzumban, ami a Földet és a többi bolygót, köztük magát, mint égitestet, a Plútót is létrehozta.

A bolygón a Neptunusz a vízzel volt jelen, pontosabban a víz által biztosított feloldódással.

Az Uránusz a csillagok összességét, az égboltot jelentette, a Merkúr szelet generált, a Nap fényt és meleget szórt a bolygóra, a Vénusz a föld által, a Szaturnusz az ásványokban volt jelen eme planétánkon. A Hold magával a Földbolygó lelkével volt azonos, ami később a felszínen az óceántól elkülönült vizekkel jelent meg, míg a Mars a tűzzel nyilvánult meg.

Az élőlények akkor lettek képesek valamelyik bolygó energiáját a fizikai testük által áramoltatni, amikor az adott energiát előbb valamelyik érzékszervükön keresztül megtapasztalták, majd felvették és elkezdték funkcionálisan használni.

Amikor az első lény a földdel érintkezett, magáévá tette a Vénuszt, amikor a szelet, levegőt befogadta, hasznosítani kezdte a Merkúr tulajdonságait, amikor el kezdett küzdeni az életéért, beindította a Marsot.

( Maga a fizikai érintés, tapintás Vénuszi minőség, a légzés a Merkúr uralma alatt áll, a fizikai aktivitás a Mars territóriuma – minden fizikai tevékenység egy adott energia mozgását teszi lehetővé, vagy fordítva, hogy bizonyos energiák mindig a minőségüknek megfelelő tevékenységet generálják.)

A vízből való kimerészkedés után, az élet fejlődése kettészakadt, de az élőlények szimbiózisban éltek egymással továbbra is, mindenki része volt a nagy egésznek.

Az egyik csoport a vízben fejlődött tovább, a másik a szárazföldön.

Azonban a földi létforma is kettészakadt.

Az egyik csoport a szabadságot választotta, hogy szabadon tudjon közlekedni, a másik a biztonságos egy helyben maradást, a stabilitás.

A Vénusz és Szaturnusz kombinációja létre hozta a nővényeket, fákat. A Szaturnuszi többlet egy helyhez rögzítette őket.

A Vénusz és Mars kombinációja olyan lényeket hozott létre, akiknek a mozgás, a fizikai kihívások a lételemükké vált.

Az állatok hozták vitték az információt, míg a növények a levegőt, az életet adó oxigént termelték az állatok számára.

A fák gyümölcseikkel táplálták az állatokat, az állatok az ürülékükkel táplálták a fákat, növényeket.

Mikor elpusztultak, testüket visszaadták a Földnek, hogy az anyagból a bolygó egy újabb életet hozhasson létre.

Az állatok olyanok, mint a növények virágai melyek idővel lehullnak, de mindig egy újabb virág keletkezik.

Egy állat teste, amikor elporlad, lelke eggyé válik újra az anyafölddel, visszatér a nagy egészhez.

Ha egy állatot bántalmaznak, akkor magát a földanyát bántalmazzák, ha egy állatot megment valaki, azzal a Földanyát teszi harmonikusabbá.

Visszatérve a kezdetekhez, a Föld teremtményei örök szimbiózisban éltek.

A Merkúri energia, különböző módon nyilvánult meg. A fák a levegőt termelték, a levegő a Merkúr megnyilvánulása, míg az állatok a jövés-menésben, a közlekedésben élték ki ezt az energiát.

Az energiák jelenléte folyamatos mozgásban, folyamatos „életben” tartotta az élőlényeket.

Az állatok és a növények nem tudtak, és a mai napig sem tudnának egymás nélkül létezni.

Ezt a méhek és a fák közötti kapcsolat szemlélteti a legjobban. A méhek a fák virágainak a nedveiből táplálkoznak. A fa nem tud gyümölcsöt termelni a nélkül, hogy a hím virágpor megtermékenyítené a női virágszirmokat. Ezt a feladatot a méhek végzik el. Bármennyire is fejlett a tudomány, ezt a funkciót még nem tudták semmilyen eszközzel helyettesíteni. A Vénusz kreativitása rengeteg életformát hozott létre.

Az, hogy egy élet létre jöjjön, 4 energiának kell harmonizálnia egymással. Ez így van, akár emberi újszülött indul útnak, akár valamelyik állat kezdi el Földi létét.

Az egyik a Szaturnusz a karma és az idő ura, az ok, amiért az életet, és éppen egy Földi életet választom, ami a bolygóhoz rögzít egy adott időben.

A másik a Mars, az életerő.

Harmadik a Vénusz, amely formát ad a testnek, és rögzíti a teret.

A negyedik pedig a Plútó, ami a transzformációt, az ősrobbanást hozza létre, az orgazmust, amely által megtermékenyítődik a női ivarsejt.

Az egyes csakra az életben maradáshoz szükséges, a kettes a szaporodáshoz.

A kettes csakrában lép be a Hold, amely a megtermékenyítés során aktivizálódik. Ez a belépő kapuja a Transzplútónak is, amely egyszerre hordozza a női és a férfi energiákat is az uralma alatt álló mellékveséknek köszönhetően.. Ha Transzplútó, pontosabban ezen energia hatása alatt álló mellékvese tesztoszteronja találkozik a férfi Marsikus ivarsejtjével, akkor férfi utód kezd kibontakozni, ha a Transzplútó ösztrogénje, akkor női nemű lesz az utód.

A Vénusz és a Mars adja a fizikai formát, a Transzplútó a nemiséget.

Maga a Hold csak befogadja a megtermékenyített magzatot, a Hold az anyagot adja. Az energia töltetet, a nemi identitást a Transzplútó. Tehát a Transzplútó, pontosabban a neki megfelelő mellékvese hormon eloszlása mindkét szülőnél határozza meg a gyerek nemét energetikailag.

Amikor becsatlakozik mind a három energia egyszerre, a Hold, a Transzplútó mindkét aspektusa, akkor módosul a kromoszóma úgy, hogy lesz plusz egy kromoszóma, ami a Down szindróma jellemzője.

Az emberke kap egy plusz érzékenységet a Hold által, ami a Down szindrómások viselkedésében egyértelműen megnyilvánul.

De térjünk vissza őseink fejlődéséhez, mi történ az egysejtűek és az emberkifejlődése közti időszakban.

Egyre több féle energia érte a Földünket, egyre változatosabbak lettek a formák, a szokások, a tulajdonságok.

Ahogyan a növények magasabbra nőttek, az állatok is egyre nagyobbak lettek. A Jupiteri energia bontotta a Szaturnuszi korlátokat, és kitágította a fizikai forma határait.

A Jupiternek az adott létjogosultságot a Földi életben, hogy az élőlények el kezdték élvezni az életet, nem csak azért ettek, hogy életben maradjanak, hanem élvezetből is. EL kezdték élvezni a Nap melegét, az eső frissítő hatását, vagy a szél hűsítő mivoltát. Túlléptek az elemek funkcionalitásán.

A Földlakók vágytak az égbolt, az Univerzum, az Uránuszi energiák megérintésére, így arra törekedtek, hogy felfelé irányítsák a növekedésüket.

A fák a gyökereikkel a mélyben stabilan rögzítették magukat a talajhoz. A koronájuk felvette az Univerzumból érkező energiákat, majd a földbe vezette. Antennaként szolgált a Földbolygó és az Univerzum többi bolygólya között.

Az állatok, akik rajta éltek, belé kapaszkodtak, a terméseit ették folyamatosan részesültek a bolygóra érkező energiahatásokból.

Az állatok fizikai teste módosult a szerint, hogy hol éltek, milyen védelemre volt szükségük.

A vízben, vagy a föld mélyén élő állatokat megvédte a közeg, amiben éltek, de a föld felszínén élő állatoknak védekezniük kellett a hideg, a szél, az eső és a Nap sugarai ellen.

A bőr, mint a test határa, Szaturnuszi minőség, vagy maga a test formája, ami Vénuszi minőség nem volt elegendő, így a Marsikus energiák szőrszálakat termeltek, ezzel védve a teremtményt, akit szolgáltak.

A Jupiteri energia létre hozta a testen a zsírréteget, ami óvott a hidegtől.

A szőrszálak a védelem mellett, egyfajta energia közvető szerepet is betöltött az állati testen, amit a majomember tovább adott az ősembernek, és így tovább.

Egy másik ilyen energia felvevő hely a fizikai testen akár ember, akár állatról van szó, a talp, ahol az idegszállak összeköttetésben vannak minden szervünkkel, és az agyunkban a szervnek megfelelő központtal. Erre a jelenségre épít a talpmasszás. Az apró energia kapukon keresztül nyomást gyakorol a megrekedt energiákra, hogy újra áramolhassanak.

A talpunkon, tenyerünkön keresztül energiát tudunk felvenni.

Így volt ezzel állati elődünk is.

Amikor a majomember, még nem volt alkalmas arra, hogy a finomabb energiákat önállóan felvegye, áramoltassa, szüksége volt egy társlényre, aki segített neki közvetíteni az űrből jövő energiákat, és abban is, hogy léte rögzüljön ebben a három dimenzióban, amelyben az életünk zajlik A fák támaszul szolgáltak az emberi faj kifejlődésében, fennmaradásában. A majomember a fába kapaszkodva vette át azokat az energiákat, amit ő még nem tudott feldolgozni, azt előbb a fa finomította. Ez az energia indította be az energia egyéb módon történő befogadását, a vágyat, hogy magába fogadja, hogy meg eméssze, más szóval megegye.

Ne feledjük, hogy a vízi létben a víz biztosította az élethez szükséges oxigént, addig a szárazföldön a fáknak köszönhetünk minden egyes lélegzetvételt.

Ahogy energetikailag fejlődött az elődünk, képes lett rá, hogy a föld energiáit közvetítő nélkül is magáévá tudja tenni, már nem volt szüksége arra, hogy a fát ölelgesse, mert a talpain keresztül saját maga is képes volt rögzülnie ebben a dimenzióban.

Persze az élet fenntartásához a fák gyümölcsei még mindig nélkülözhetetlenek voltak.

A gyümölcs a fizikai síkban rögzíti az energiát, ha nem eszünk valamilyenfajta energiát, az nem tud a fizikai síkon megnyilvánulni.

Minden egyes bolygó, ahogy beépült a fizikai testben, létre hozta saját területeit a fizikai síkon, azokat a területeket, amelyeket a saját energiáit raktározzák. Ezek a területek össze vannak kötve az agyunkban lévő területekkel, és az agy adja tovább az utasításokat, hogy melyik testrészünk mit tegyen. Ezek a folyamatok többsége tudat alatt működik, mint a hormonok termelése, bélmozgás stb.. A tudatos cselekedeteinket hol az ösztöneink, hol a tudatos énünk irányítja.

( A fejlődés már ott tart, hogy egyes technikák már arra is képesek, hogy az eddig ösztönünk által vezérelt funkciókat, tudatosan irányítsák, így mindenki saját maga irányítója, saját szervműködésének programozója lehet.)

Nagyon fontos lenne tudni az anyukáknak, hogy ha a gyerek táplálkozása harmóniában áll az éppen beépülő bolygók energiáival, akkor elkerülhetőek lennének a civilizációs betegségek.

Ha a gyerek szervezete megkapná mind azt a fűszernövényt, ami segíti a bolygó energiák optimális beépülését, nem kellene soha orvosságot szednie, mivel a táplálkozással karban tudná tartania saját magát.

Ha van egy adott energetikai információ, ami nem épült be 14 éves korig később már nem tud beépülni automatikusan, rengeteg egyéb támogatás kell hozzá.

Hiába lett képes az ember felvenni a bolygó energiákat a csakráin keresztül, ahhoz hogy azokat fel is tudja használni tevékenységei által, szüksége volt egy vivő anyagra, amely az energiát, információt szállította.

Ez a közvetítő továbbra is a víz volt, és az a mai napig is minden élőlény számára nélkülözhetetlen az életben maradáshoz.

A víz segíti a feloldódást, az energiákkal való azonosulást, ráhangolódást. A Neptunuszi minőség folyamatosan jelen van az életünk minden pillanatában, mégse vesszük észre fontosságát.

A lábfej a Neptunusz területe. Ahogyan már említettem, a Neptunusz a feloldódást segíti, az azonosulást valamilyen energiával, valamilyen léttel. Ahogy az ember felvette, és áramoltatni kezdte a Föld energiáit, befogadta a bolygó törvényeit, és azonosult a bolygó élőlényeinek szokásaival, hazaérkezett a bolygóra.

A lábfeje földelve, a hátgerinc kiegyenesedve, feje a gerincoszlop végén, eme egyenes testtartás alkalmassá tette, hogy energiát vegyen fel a fejtető csakrán keresztül, és energiát adjon le a gyökér csakrán keresztül oda vissza.

Saját maga is közvetítővé vált az Univerzumból érkező energiák és a bolygó energiák által, amelyeket hol csak átengedett magán, hol beépítette a rendszerébe, hol beengedte majd újrahasznosítva kifelé áramoltatta a különböző tevékenységek által.

Ahogy önállósította magát, levált a Földbolygó szellemiségéről, és önálló lelket öltött.

Ez az a pillanat, amikor lelke kiszakadt a Neptunuszi egységből és a továbbiakban már csak a víz által maradt kapcsolatba a Föld bolygó szellemiségével.

Ez a lélek – maga a Hold energia, kezdetben csak az élet fenntartásához igazodott, utódok nemzése, táplálása, de egyre jobban finomodott, egyre jobban érzékelte fajtársa szükségleteit, igényeit.

Csak az emberre fókuszált, nem a természetre.

A Neptunusz és a Hold energia nagyon közel állnak egymáshoz, de amíg a Neptunusz egy nagy egységet alkot, a Hold az individualitás megnyilvánulására törekszik.

Pontosabban arra az individualitásra, ami két lény között tud létrejönni.

A Hold egy mélyebb átélésre vágyik, amit az emberi lét során a kapcsolatok sokrétűségének a megtapasztalásával tud megélni.

A Neptunusz a mindent mindennel összeköt, és egységet alkot minden létezővel, a Hold magát egy másik ember tükrében éli meg. Csak egy másik ember által képes beazonosítani saját magát, ahogy a többiek viszonyulnak hozzá, amilyen reakciókat vált ki.

A Neptunuszi feloldódás nem engedte az egyént meglátni saját magát, saját önálló létét, a Hold hajlamos elveszni saját magában, és csak saját szükségleteit érzékelni, ha túl sok van belőle.

Az ember legnagyobb kihívása a lelki síkon megtalálni a harmóniát az emberekkel, állatokkal, a természettel úgy, hogy a közben megőrizze saját individualitását.

Ez minden kapcsolatnak a lényege, és a hétköznapokban észre sem vesszük, hogy kapcsolatainknak a mozgatója eme két energia húzd meg – ereszd meg üzemmódja.


Az állatok és a nővények a bolygó szellemiségének a gyermekei, gyümölcsei. Az ember el kezdett különválni, de továbbra is harmóniában élt a föld többi élőlényeivel. Talpain keresztül tudat alatt kapcsolatban maradt minden élőlénnyel, és tiszteletben tartotta a bolygó szükségleteit, legalább is még egy ideig.

A természetes víz fogyasztása segítette, hogy lélekben nyitott maradjon a többi élőlény szükségleteire.

Minden állattal, növénnyel, amit a közelünkbe engedünk, magával a föld anyával létesítünk kapcsolatot általuk.

(Napjainkban, a Homo Sapiens korában, ha magunkhoz engedünk egy élőlényt, akkor lelki síkon töltekezhetünk az által, ahogy simogatjuk, beszélünk hozzá, így az állaton keresztül kapcsolatba kerülünk a Földanyával, míg az állat el kezd ráhangolni arra az emberre, aki a közelében van, és „megtanulja” a szabályokat, felveszi az ember tulajdonságait, lelke felveszi gazdája rezgéseit, és kialakul a személyisége. Egy állat mindig olyan, amilyen az a személy, aki a legtöbbet érintkezik vele.

Azok az állatok, akik nem kerülnek emberek közelébe, továbbra is az ösztön szinten élik az életüket, csak a fajfenntartás, és a táplálék megszerzése uralja életüket.

Az ember közelségében élő állatok már gondolkodnak, mivel a 3-as csakra intellektuális csakra, ami segít az érzelmeket feldolgozni, megérteni és tudatosan irányítani.)

Amikor az ember őse elkezdett egyenesen járni, gerince kiegyenesedett, kialakult a hármas csakrája, amivel elfoglalta új társadalmi helyzetét a bolygón.

Ahogyan kialakult a hármas csakra, az ősember már nem egy volt az élőlények közül, már föléjük emelkedett, mivel el kezdte tudatosan használni az újonnan beépülő energiákat.

Az állat és az ember fejlődése abban tért el, pontosabban az ember azért tudott tovább fejlődni, mert felegyenesedett, és képes lett az egyenes testtartásával energia közvetítővé válnia ég és föld között.

A hármas csakrán keresztül képes lett felvenni a Nap energiáit, ami segített eme vezetői szerep betöltésében, a Merkúr energiáit az állandó mozgással, az új információk megismerésével egyre magabiztosabban használta egyre több ismeretet szerzett, amit a Jupiteri energia segítségével bölcsen fel tudott használni életkörülményei javítására.

A Nap, a Merkúr és a Jupiter a köldök csakránál lép be, és az összetételének az aránya meghatározza az illető társadalmi helyzetét. Sok Jupiter – jóságos, bölcs, de kihasználják, Sok Nap hírnév, kevés pénz, nagy egó, vagy, sok Merkúr – sok okoskodás, kevés pénz stb. Helyes kombináció Nap- önbizalom, siker, Merkúr- üzleti érzék kommunikáció, Jupiter – bölcsesség, szerencse.

Ezeknek az energiáknak a beépülése rengeteg változást hozott a fejlődésben, az ember egyre jobban szocializálódott, egyre jobban odafigyelt testi szükségleteinek a kielégítésére, a kényelem megteremtésére.

Idővel kialakult a szív csakra, újabb energia kapu nyílt a Vénusz, és a Szaturnusz számára.

Megjelenik a spiritualitás. Igaz csak kántálások formájában, a beszéd még nem alakult ki, de már az ember tudatosan egy felsőbb hatalom segítségét kérte, ha bajba szorult.

A szívcsakra egy olyan központ, ami az Univerzum felé képes energiát közvetíteni, és az univerzumból érkező energiákat képes lefordítani, tudatosítani.

Az alsó 3 csakra csak az ösztön szinttel foglalkozik, automatikusan cselekszik, reagál. A hármas csakra ugyan feldolgozza az érzelmeket, de időre, tapasztalásra van szüksége előbb hozzá, nem tud automatikusan helyesen reagálni.

A szívcsakra lehetővé teszi az érzelmek tudatosítását, kimutatását.

Az egyenes testtartásnak köszönhetően az energia felvevése az Univerzumból a fejtető csakrán keresztül, és az ember saját energia rendszerének a földelése a gyökér csakrához tatozó talpakon keresztül optimalizálta, hogy beinduljon a kreativitás, az energiák megnyilvánulása minden emberi tevékenység által.

Addig a Merkúri energiákat vagy a növények által, vagy a levegő vétellel tudta az ember befogadni.

A köldök csakra – 3as csakra Merkúrja inkább az ismeretek gyűjtésére, a tájékozódásra korlátozódott.

A szívcsakra átalakító készüléke által, saját maga is képes lett ezt az energiát feldolgozni, így a Merkúri megfigyelés, és a Transzplútó hangfelismerési tulajdonsága segítségével képes lett a beszédre, a szavakban történő kommunikációra.

A szavak megalkotása egyre jobban megdolgozta az agytekervényeit, ami egyre jobban fejlődött, és már az agyát nem csak a tájékozódásra, a fizikai formák, színek beazonosítására használta, hanem meg tanult kombinálni, információkat összekötni, hasznosítani.

Az agya átalakult. Az ember testét már nem csak az alsó szintről érkező „állati ösztön” irányította, már nem csak a fizikai világot látta, de el kezdett gondolkodni is.

A későbbiek során a Chyron energiája is beépült a torokcsakrán keresztül. Az ember egyre tudatosabb lett, egyre bonyolultabb munkákra lett képes.

A Chyron sok áldozatot hozott, mivel kialakultak a korlátozó hitrendszerek, és az ember egyre több terhet cipelt a vállain fizikailag és képletesen is.

Kialakultak a vallások, amelyek a helyett, hogy a természet rezgéseire figyeltek volna, egy felsőbb hatalomtól való félelemre neveltek, korlátoztak, manipuláltak, szabályoztak, ami minden síkon megjelent akár az ember energetikai rendszerében, akár az emberi tevékenységekben.

A torok csakra kialakulása egyszerre hozta a fejlődést, és a korlátokat, el kezdett szorulni a hurok az emberi jól-lét körül.

Ha valamelyik alsó csakrán elakadás van – vagy valamelyik energia áramoltatásában, az torzítja az egyén összes energiáit.

Kinél merre torzultak az energiák a szerint lett egyesekből áldozat, másokból diktátor, csaló vagy hóhér.

Bonyolódott az emberi természet, és nem voltak szakértők, akik megmagyarázták volna, hogy mi miért történik, és hogyan lehetne változtatni.

A Vénuszi kreativitás a formák sokszínűségében jelent meg, míg a Transzplútó és a Chyron a lelki gyötrelmek változatosságát hívta életre.

A Szaturnusz félelemre nevelt, a korlátok felállításával akarta uralni az emberiséget.

A Merkúrnak megjelent egy új aspektusa, ami egyben az élet értelme, hogy az anyagot a lélek tapasztalatain keresztül kell legyőzni, magasabb szintre emelni.

Az eseményeket bonyolította, hogy az ember elveszítette a Neptunuszi feloldódást a talpon járás, vagy a vízzel való kapcsolat által, de továbbra is vágyott az „egység” érzetére, de ezt az egységet nem befogadni, de tudatosan irányítani akarta, így kialakította a torok csakrában a Neptunuszi energiák központját.

A Neptunuszt addig a csakrákon keresztül nem vette fel az ember, mivel a vízzel együtt a szervezete befogadta. Minden gyümölcs tartalmazta a vizet, és rengeteg olyan tevékenység volt, ami a vízzel való állandó kapcsolatot jelentette.

Azonban a civilizációs fejlődés során az emberi test elveszítette kapcsolatát a vízzel, a természettel, így létrehozta magán a Neptunuszi energia felvevő csatornát, hogy függetlenítse magát a víztől, pontosabban, attól a fajta érzékenységtől, amit a víz biztosított.

A torokcsakra új vortexet adott a Neptunusznak, ami vallási és egyéb fanatikus megnyilvánulásokkal párosult.

Az ember egyre jobban eltávolodott a természettől.

Elveszítette azon képességét, hogy ráhangoljon a természet szükségleteire. A sok Neptunusz egy egészen más világba, a földi lét más dimenzióiba röpítette.

Egyre több embernél elcsúszott a határ a valóság, és a fantázia világ között.

Alig akad ember, aki reálisan látná a világot.

A Szaturnuszi többlet állandóan az emberiség pusztulását hirdeti, így sokaknak a valóságból el akarnak menekülni.

Mindenki vágyódik arra a biztonságra, amit a Földanyával való egység adott, de csak nagyon kevesen képesek arra, hogy ezt az egységet újra megtapasztalhassák minden féle bódító szerek nélkül.

Ahogy a vízöntő korába léptünk, a fejtető csakra alkalmassá tette az embert az Uránuszi energiák befogadására, áramoltatására.

Ez az optimális csakra működés esetében tökéletes lenne, mivel segítene átlátni, kívülről szemlélni a dolgokat, esetleg kapcsolatba lépni a Földünkön kívül élő civilizációkkal.

Azonban az emberiség többsége megrekedt az alsóbb szinteken, és saját fel nem dolgozott, összegubancolódott energiái által generált nehéz sorsot, kihívásokat produkálnak maguknak, ami nem engedi a felsőbb szintre való lépést.

Egyre nagyobb különbségek lettek az emberi intelligencia, és az emberi sorsok között.

Ki mennyire volt képes kiigazodni saját energia rendszerében, és mennyire volt képes hasznosan élni vele, a szerint alakult, alakul a sorsa.

Az energiák elakadása különböző módon megnyilvánult az egyéni érzékelésben, ami alól nem volt kivétel szinte senki sem. A torzulás egyformán, és mégis megjelenésébe, hatásában különböző módon érintette a tudósokat, asztrológusokat, de még a médiumokat. Ezek az apró torzulások okozzák, hogy mindenki egy kicsit másként látja, másként érzékeli a világot, ami a tanítások, elméletek közötti eltérésekben látványosan megnyilvánul.

Két látszólag ellentétes módszer, ellentmondó tanítás nem jelenti azt, hogy az egyik rossz, a másik meg jó, egyszerűen csak valaki a valóságnak az egyik darabkáját látja, míg a másik egy másikat.

Sok Szaturnuszi energia, rend, szabály, korlátok, a sok Merkúr elvesz a részletekben, kinek mennyi jutott, a szerint gondolkodik.

Minden a nagy egész része, csak valaki kisebb részletet lát, valaki meg felülről nézve tágasabban szemléli a világot.

Az Uránuszi többlet pozitív módon történő használata lehetővé teszi, hogy a legapróbb részlet is a helyére kerüljön.

Az Uránusz megnövelte az emberek zsenialitását, de csak kevesen voltak, kevesen vannak, akik képesek hasznosítani.

Persze a legnagyobb gond az, hogy hiába az Uránuszi emberek – pontosabban az Uránuszi energiákat jól működtető emberek zseniális találmányai, írásai, ha az alacsonyabb szinteken megrekedt emberek nem érik fel ép ésszel, és lehúzzák ezen embertársaikat, sőt maguk alá akarják tiporni, mintha ezzel elrejthetnék saját hitványságukat.

Az Univerzum fejlődik, nincs ideje kivárni, míg minden egyes ember felnőtté, és alkalmassá válik a világ törvényeinek a befogadására.

Az Uránusz megjelenésével begyorsultak a technikai találmányok, azonban ezzel arányosan elkezdett hanyatlani, korcsosulni az emberi test funkcionalitása.

A talpunk egyre ritkábban érintkezik az anyafölddel. Az Uránuszi energia azon aspektusa, hogy ki akar törni a Naprendszerből, magával hozta azt is, hogy az ember elkezdte hárítani a bolygóval való testi kontaktust, és ezzel egyre közömbösebbé vált a bolygó szükségletei, egyéb teremtményei iránt.

Egyre kevesebbet járunk mezítláb, de cipőben sem gyalogolunk sokat. Lépcső helyett liftezünk, gyaloglás helyett autóval járunk, még a sarki boltban is, tévét az ágyba nézünk, vagy legalább is felrakott lábakkal. Még a számítógépet is meg tanultuk úgy használni, hogy a talpunk ne érjen a talajhoz. Alig van olyan pillanat, amikor kapcsolatban lennénk a földdel, és az Univerzummal. Nem csoda, ha zűrzavar van minden területen. A bolygóval való harmónia nem tud létrejönni sem a földelés, sem az egyenes testtartás nélkül.

A különböző tudat módosító szerek hozzájárulnak, hogy az ember ne csak a fizikai síkom váljon ingataggá, hanem kicsússzon az eddig neki létet adó dimenziókból. A transzcendens világba való menekülés a felelősségvállalás elkerülése, nem fogja megmenteni ezt a világot.

Az ember elkezdte használni a maga számára a bolygó minden formáját, minden kincsét akár az ásványokat, akár a vizet, vagy az élőlényeket nézzük. Minden, ami ezen a bolygón van az övé, és ő rendelkezik vele, az ember.

Már nem veszünk fel energiát a természettől.

A tápanyagok módosultak, így alig eszünk olyan táplálékot, ami harmóniában állna a természettel.

Az emberek egymástól marják el az energiát az állandó veszekedéssel, elfelejtették, hogy az energia az érzelmek szavak nélküli kinyilvánításával, az érintéssel, sokkal jobban áramlik.

A bántó szavak mindent lerombolnak.

A Merkúri okoskodás mindent semlegesít, mindent a saját képére, logikájára akar átalakítani, nem fogja fel, hogy a világ attól olyan csodálatos, hogy mindenki saját maga megalkotója, saját maga kísérleti eredménye.

Nagyon sok a megrekedt Merkúr, ami rengeteg fennakadást okoz a harmóniában.

Rengeteg a feltornyosult Neptunuszi energia, ami hatalmas problémákat okoz társadalmi szinten, mivel sokan nem vállalnak felelősséget az életükért, azt hiszik, még mindig a vízi életet élik, és majd a nagy testvér gondoskodik róluk.

Rengeteg a fel nem dolgozott Hold energia, a sok lelki sérült ember, a pánik betegek ennek a jelenségnek az áldozatai.

A sok beképzelt, felfuvalkodott ember a fel nem dolgozott Nap energiától növesztették hatalmasra az egójukat, mivel senki sem tanította meg nekik, hogyan használják másra eme többletet.

Az emberek állandóan káromkodnak, obszcén szavakat használnak, ami a sok ki nem élt Mars energiák felhalmozódásának az oka.

Rengeteg a kövér ember, mivel nem tudják, hogyan kell a Jupiteri energiákat levezetni.

Sok az anyagias ember, aki csak a vagyont hajszolja, mivel nem tudja, hogyan kell a sok Vénuszi energiáit máshogyan hasznosítania.

Egyre több a rosszindulatú ember, aki kéretlenül szól be embertársainak, mivel nem tud mit kezdeni a Szaturnuszi energia többlettel.

A felgyülemlett és nem használt Uránusszal rendelkező társaink polgárpukkasztásban, különcködésben élik ki eme többletet, a helyett, hogy a fejlődésre használnák azon képességüket, hogy képesek másként látni és láttatni dolgokat.

Tele vannak az újságok őrült diétákkal, mivel a többség számára ez az egyetlen lehetséges formája a ki nem élt Chyroni energiák hasznosításának.

Egyre több a nemi identitással küzdő, biszexualitásba, szexuális aberrációkba menekülő ember, mert másként nem tudja a felesleges Transzplútó energiáját levezetni.

Egyre többen nyúlnak droghoz, alkoholhoz, hogy saját maguk ellen fordítsák a Plútói többletet, hogy a teljes megsemmisülést megélhessék, és ugyan úgy a Plútói többlet elvezetésének az egyetlen kiútja sok ember számára a rák, mivel nem tudják, másként is le lehet adni az energia felesleget.

(A fel nem dolgozott Mars, a harag okozza a rákot, de a Plútó okozza a teljes leépülést.)

A sok fel nem dolgozott energia miatt egyre több a természeti katasztrófa, mivel a bolygó, nem bírja elviselni ezt a rengeteg diszharmóniát, amit az emberi tudatlanság, a bolygó energiának megismerésének, és tudatos áramoltatásának az elhárítása okoz.

Hiába látják az Uránuszi többlettel rendelkező emberek, már akik helyesen tudják használni, mi a probléma, a többiek az alapismeretek hiányában nem értik miről beszélnek.

A túlzott Neptunuszi energia eredménye, hogy nem látjuk reálisan a dolgokat. Megfigyelhető, hogy az embereknek mennyire nincs jövőképük. Csak a jelen szükségleteinek élnek, nem foglalkoznak a holnappal. A Neptunuszi energia valahol túlcsordult, nincs leföldelve, nem látjuk tisztán a valóságot.

Már nem lehet abban bízni, hogy a Föld majd megoldja, túl nagy káoszt csinált az ember, amivel lebénította az élőlények közötti harmóniát.

Nem állunk a földön biztosan, nem áramlik az energia, megrekedt.

Ha valaki mégis gyaloglásra kénytelen, akkor sem képes egyenes gerinccel járni, fejét a magasban tartani, mivel a fej folyton előre bukik a mobil telefonok nyomkodása miatt.

Nem vagyunk képesek arra sem, hogy oda figyeljünk saját testünk szükségleteire, nem hogy embertársainkra, a természetre meg pláne nem.

Gyerekek milliói nőnek fel úgy, hogy egy állatot sem láttak közelről, a megérintésükről nem is beszélve.

Egyesek már a kutyájukra is cipőt húznak, nehogy érintkezzen az anyafölddel.

Alig van ember, aki egyenesen járna, és olyan módon közvetítené az energiákat, ami minden élőlény számára optimális lenne.

Hiába vannak egyeseknek állataik, ha azok az állatok alig érintkeznek a természettel, nem tudják mancsaikon felvenni a föld energiáit és gazdáik felé áramoltatni, ha a betonon sétáltatják, vagy lakásban tartják őket.

Nem beszélve azokról az ebekről, de bármilyen más állatról, akit pórázon, vagy ketrecben tartanak, és sohasem simogatnak.

Az ember még az állat és a növényvilág közötti kapcsolatot is maga szabályozza. Vannak parkok, ahova tilos állatot bevinni…

A nagy eszével az ember előírja, a növényeknek mekkorák legyenek, mikor teremjenek, milyen ásványi anyagot tartalmazzanak, de a lényeget elfelejti, hogy a növény az életet tápláló legyen.

Közben a bolygó megtesz mindent, hogy megvédje magát. A közösségi portálokon egyre több olyan videót osztanak meg, ahol az eddig egymás ellenségeiként élő állatok, most egymást támogatják, nevelik, etetik, védelmezik.

A bolygó csalódott az emberben, akit hiába táplált saját energiáival, többségük már annyira „elszállt” magától, hogy függetleníti magát, az anyaföld szükségleteitől.

Remélem, hogy szőrös földlakó társaink mancsaikon keresztül annyi energiát képesek felvenni és az emberek felé áramoltatni, hogy feloszlassa a ködöt az emberiség szeme elől, és időben eszmélnek.

Mellesleg maga az ájulás is Neptunuszi minőség.

A fejen, a tarkó alatti rész az, amit ha egyes harcművészeti technikákkal megütnek, akkor az illető elájul.

Valószínűleg az emberiséget is valami jól nyakon vágta, ezért nem látják reálisan a figyelmeztető jeleket.

Gyanítom, hogy a Neptunusz volt az. Sajnos, ami egykoron bölcsőt adott az életnek, most a hanyatlását okozza, mivel az embereknek eszükben sem jut helyesen áramoltatni, és a túlcsordulása miatt azt sem engedi, hogy az emberek meglássák saját felelősségüket.

Persze ez a többlet okozza a spiritualitásban való menekülést, a realitás és ezzel a felelősség hárítását.

De vajon hány spirituális oktató van tisztában az Univerzum szükségleteivel? Hányan állnak a bolygó szolgálatában, és hányan csak saját egójuk fényesítésére gyűjtik a tanítványokat.

A Neptunuszi terület a nyak hajhatár alatti része, ez a terület egyeseknél kis pelyhekkel van borítva, amit a fodrász le szokott borotválni. A frizurák többsége eltakarja ez a pontot.

Nem tudok ebben a témában okos tanácsot adni, hogy mi a jobb, eltakarni, vagy szabadon hagyni ezt a pontot, valószínűleg személyiség függő.

Ha a Neptunusz ural minket, akkor egyfajta megszállottság lesz úrrá rajtunk, és közömbössé vállunk a bolygó szükségletei iránt, ha az Uránuszi energia lesz jelen nagyobb mennyiségben, akkor érteni fogjuk a dolgok törvényszerűségét, de el fogunk vágyódni erről a bolygóról.

Azt hiszem az emberiség még nem készült fel igazán ezeknek az energiáknak a hatásaira.

Időnként irigylem tetőtől talpig szőrös lakótársamat, aki négy lábon áll a földön, és gondtalanul élvezi a bolygó szépségeit, adományait.

Ha elszomorodom, és reménytelennek érzem azt, hogy valaha is megértő fülekre találnak az írásaim, fogom a kutyámat, és ki megyek sétálni vele.

Ahogy látom milyen izgatottan csóválja a farkát, milyen érdeklődve figyel minden egyes fűszálat, képes vagyok az ő szemével látni a világot, akkor kicsit megnyugszom, és el kezdek megint bízni.

Hiszek az anyaföld erejében, hogy képes megoldani ezt a rengeteg problémát.

Hiszek egy felsőbb hatalomban, hogy tudja, mit miért enged meg.

Hiszek az emberben, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki felfogja mindezt, hogy ideje felelősséget vállalni az életünkért.

Remélem írásom sokakban visszhangra talál, és sikeresen alkalmazzák az életük jobbá tételéhez azt a rendszert, amit azért alkottam meg, hogy tudatosan áramoltassuk energiáinkat. Tudjuk mikor és mivel tudjuk leadni, mikor és mivel tudunk feltöltekezni, és tudjuk, hogy embertársunk miért olyan amilyen.

Ítélkezés és panaszkodás helyett vegyük kezünkbe sorsunkat, és legyünk elfogadóak azok iránt, akik még képtelenek erre.

Higgyük el, hogy a legerőteljesebb tanítás szavak nélkül történik, amikor csak vagyunk, és jól vagyunk, akkor azt majd mások is követni akarják.